Úgy gondolom tovább fogom írni a blogomat, s majd elválik mi lesz belőle. Komoly blogra gondoltam, amiben nem csak azt írom le, hogy mikor és hol voltam, mit csináltam, hanem azt is, ami tényleg nyomaszt, fáj, örömmel telit vagy foglalkoztat.
Vannak pillanatok, amikre ha visszagondolok meghatározóak voltak a 2010-es évemben. Ezekből gyűjtögettem párat, hogy lássátok mikre gondoltam a "komoly blog" alatt. Egy örömteli, egy ijesztő, egy döntéshozó, egy szomorú és egy boldog jut eszembe.
Öröm-pillanat: Nyáron a Kis-Dunán kenuztam haverokkal, jólesett elfáradni, bűzölögni a szunyogriasztótól, leégni a napon. Jókedvet éreztem, s nyugalmat, mire már vágytam. Kormányoztam a kenut, amerre nekem tetszett, a többiek meg húzták előttem a lapátot, viccelődve fröcsköltük egymásra a vizet. s kiszálláskor elsüllyedtünk a sárban, mert árviz után voltunk. Köszönöm Istenem.
Ijesztő-pillanat: Egy tavaszi napon, nyomorultul fájva és üresen, majdnem megöltem magam. Autóval mentem Bős fele, s megláttam egy diófát és gyorsítottam... pszichológiai kisülés - nem tudom... nem tartott sokáig csak pár másodpercig, az utolsó pillanatban elkaptam a kormányt, nagyon megijedtem, hogy mi lesz így velem a későbbiekben. Gondolkoztam pszichológuson, de végül, úgy érzem rendeződött. Isten tervei kifürkészhetetlenek.
Döntés-pillanat: Paláston egy önismereti kurzuson, egy hétvégén ténylegesen elhatároztam, hogy lelépek világot látni Németországba. Kizuhanni addigi világomból, kinyitni a a kaput, beengedni új dolgokat, új embereket, impulzusokat. Palásti pillanatom pedig olyan volt, hogy feküdtem a padlón egy osztályteremben és nevettem. Tánccal és énekkel ünnepeld az Urat.
Szomorú-pillanat: Múlt télen egy bevásárlóközpontban. Elengedni azt, aki el akar menni, még ha kettészakadsz is. Egy ölelés, amiben a hideget, távolságot érzed. Istenem, legyen meg a te akaratod.
Szabad-pillanat: Marburgban egy este, már magam sem tudom milyen nap volt, Suliztam, uszodáztam, találkozgattam emberekkel, tangót táncoltam, sörözgettem. Éjjel lefekvéskor nem tudtam elaludni, nem akartam, hogy végetérjen a nap. Kiváncsi lettem a jövőmre, terveket szövögettem, amik kellenek a mindennapokhoz, nem sodródni kényelmesen, mint már sok-sok éven át, hanem tevékenyen hozzáállni a doglokhoz. Uram, adj kitartás!
2010. december 6., hétfő
2010. november 29., hétfő
Spok megérkezett az anyahajóra
bauerbachi látkép a szobámból
Csütörtökön érkeztem haza. Anyám örömében könnyezett, nekem meg a szivem szorult össze, mintha facsarták volna. Pár napig beletelt, mig visszazökkentem. S azóta megnéztem azt a Harry Potter filmet Győrben, amire még Marburgban terveztem, hogy elmegyek. Mikor hazaértem sokakat felhivtam, de eddig egyedül a bősi haverommal találkoztam. Kint hozzászoktam, hogy mindenki engem hivogat, meg kiváncsiak rám, most átcsöppentem egy másik világba, ahol én hivogatok embereket, hogy mikor találkozzunk. Nincs ezzel gond, de érdekes kontraszt. Ma meg feltöltögettem pár képet facebookra.
Napi vicc: szeptember végén lakást kerestem Marburgba, persze hasztalan. Voltam egy egyébként nagyon szexi szerb csajnál, akivel 40 percen át teáztam, beszélgettem és totál azt hittem megkapom a lakást. Nem kaptam meg, és még vissza sem jelzett, én hivtam fel és csak annyit mondott: sorry. Semmi gond, ez van. A vicces része most jön, tegnapelőtt irt, hogy aki helyettem költözött oda váratlanul lelépet, nincs-e kedvem január közepéig nála lakni. Magyarul bajban van, s kellene a pénzem, hát NEM. Velem egyszer lehet kitolni, többször nem adok rá esélyt.
Amikor elmentem nyár volt, mikor megjöttem beköszöntött a tél, sok-sok hóval és pocsolyával. Karácsonyig apámmal dolgozok, hogy legyen kis pénzutánpótlásom, s január az már egy új év... azzal még nem foglalkozunk publikusan :)
üdvözlet romulán Enterprise-ról
2010. november 22., hétfő
utolsó pár nap
elmegyek, elmegyek hosszú útra megyek, hosszú út porából köpönyeget veszek, búval és bánattal kizsinóroztatom sűrű könnyeimmel kigomboztattatom... pa pa pa pam ...pa pam...
de még előtte:
- kiuszodáztam magam, azt hittem a délelőtti időpont miatt kevesen lesznek, tévedtem, tele volt iskolásokkal és gyógytornázó nyugdijasokkal, utána Ádám meghívott kajálni az egyetem menzájára.
- billiárdozok ma egyet, hogy ne verjen el a somorja-nádszegi haverom mikor hazamegyek, legutóbb én nyertem és azóta várja a visszavágási lehetőséget.
- holnap költözöm, szállásadó Szeder nénimet megkértem, maradhassak még egy napot, holnap takarítani fogok, túl sokszor nem találkozunk, nem beszélgettünk, biztos örül, hogy megszűnnek a fura zajok fentről.
- mivel nem határoztam el pontosan, hogy mikor is utazom haza, tolódott a terminus és halasztódott minden az utolsó pillanatra, hát nem sikerült vonatjegyet szereznem, busz lett belőle, nem olyan veszélyes kétszer már kipróbáltam a frankfurt-pozsonyt, 10 és fél óra. három megállóval.
- megnézem mennyi helyem marad a pakkomban, s az szerint veszek német könyveket és édességeket haza :)
- szeretem Marburgot, még vissza fogok jönni valamikor
de még előtte:
- kiuszodáztam magam, azt hittem a délelőtti időpont miatt kevesen lesznek, tévedtem, tele volt iskolásokkal és gyógytornázó nyugdijasokkal, utána Ádám meghívott kajálni az egyetem menzájára.
- billiárdozok ma egyet, hogy ne verjen el a somorja-nádszegi haverom mikor hazamegyek, legutóbb én nyertem és azóta várja a visszavágási lehetőséget.
- holnap költözöm, szállásadó Szeder nénimet megkértem, maradhassak még egy napot, holnap takarítani fogok, túl sokszor nem találkozunk, nem beszélgettünk, biztos örül, hogy megszűnnek a fura zajok fentről.
- mivel nem határoztam el pontosan, hogy mikor is utazom haza, tolódott a terminus és halasztódott minden az utolsó pillanatra, hát nem sikerült vonatjegyet szereznem, busz lett belőle, nem olyan veszélyes kétszer már kipróbáltam a frankfurt-pozsonyt, 10 és fél óra. három megállóval.
- megnézem mennyi helyem marad a pakkomban, s az szerint veszek német könyveket és édességeket haza :)
- szeretem Marburgot, még vissza fogok jönni valamikor
2010. november 21., vasárnap
távozás szele
Lassan véget ér a Német kaland. Élveztem.
A dolgok elől nem lehet elmenekülni, te oldod meg őket, kivéve amik maguktól is megoldódnak.
Sok vicces dolog történik velem:
- jócskán megdöntöttem a csúzdarekordomat a marburgi fürdőben 9:7 mp :)
- finteszstúdióban jártam, pedig nem szeretek gyúrni.
- megszerettem a gránátalmát
- nem iszom soha többé hesszeni almabort, s kések le miatta egy filmről, amire jegyem van
- kedvelem az arabokat, egy algériai csaj és egy szir csávó jó benyomást tett bennem, az első vidámságával és sipitozós kedves gesztikulációjával, a másik jószívűségével és elhivatottságával.
- szeretem a spontán dolgokat, bár korábban gyakran görcsösen feszengtem, most valahogy nem. Tegnap éjjeli kettőkor beállított hozzám két spicces orosz csaj, egyiket ismertem a nyelvkurzusról, átaludtak nálam, mert nem volt hova menniük. Vicces volt a gentelman szerep, amit nem sokan vállaltak volna.
- már van egy grúz bébisintér ismerősöm is, akivel a buszon nap mint nap találkoztam, (s ugyanabba a suliba járt, mint én, csak más kurzusra) és azt hittem török feleség. Hát emberek, sok szép szemet láttam már, de ezek.... igazi.barna tenger. Tiszteletfejhajtás a szép előtt..
- fel tudnak zaklatni a múlt dolgai, ezen dolgozni kell.
- szeretem ha látogatóba jönnek hozzám és főzhetek valakinek, valakiknek, mint ma Ádámnak, aki átfutott a hegyen hozzám Parasztpatakba.
- befejeztem a nyelviskolát, tanultam amennyit tanultam, öröm volt ott lenni.
- sok szeretetet kapok az itteni barátaimtól, de adok is.
- valahogy nincs honvágyam. :) szüleim hiányoznak, régi barátaim, de más nem.
A dolgok elől nem lehet elmenekülni, te oldod meg őket, kivéve amik maguktól is megoldódnak.
Sok vicces dolog történik velem:
- jócskán megdöntöttem a csúzdarekordomat a marburgi fürdőben 9:7 mp :)
- finteszstúdióban jártam, pedig nem szeretek gyúrni.
- megszerettem a gránátalmát
- nem iszom soha többé hesszeni almabort, s kések le miatta egy filmről, amire jegyem van
- kedvelem az arabokat, egy algériai csaj és egy szir csávó jó benyomást tett bennem, az első vidámságával és sipitozós kedves gesztikulációjával, a másik jószívűségével és elhivatottságával.
- szeretem a spontán dolgokat, bár korábban gyakran görcsösen feszengtem, most valahogy nem. Tegnap éjjeli kettőkor beállított hozzám két spicces orosz csaj, egyiket ismertem a nyelvkurzusról, átaludtak nálam, mert nem volt hova menniük. Vicces volt a gentelman szerep, amit nem sokan vállaltak volna.
- már van egy grúz bébisintér ismerősöm is, akivel a buszon nap mint nap találkoztam, (s ugyanabba a suliba járt, mint én, csak más kurzusra) és azt hittem török feleség. Hát emberek, sok szép szemet láttam már, de ezek.... igazi.barna tenger. Tiszteletfejhajtás a szép előtt..
- fel tudnak zaklatni a múlt dolgai, ezen dolgozni kell.
- szeretem ha látogatóba jönnek hozzám és főzhetek valakinek, valakiknek, mint ma Ádámnak, aki átfutott a hegyen hozzám Parasztpatakba.
- befejeztem a nyelviskolát, tanultam amennyit tanultam, öröm volt ott lenni.
- sok szeretetet kapok az itteni barátaimtól, de adok is.
- valahogy nincs honvágyam. :) szüleim hiányoznak, régi barátaim, de más nem.
2010. november 15., hétfő
négy nap örömnyüzsi
Hetenként jelentkezem. Talán mert, nem vagyok igazi blogger, ki minden gondolatot világgá akar tárni. Ritkán fog el a grafomán élvezkedés-önkifejezés utáni vágy, inkább csak tájékoztatom azt, aki tudni szeretne rólam.
A hét tanulságai: Célok nélkül nem élünk, csak időt pocsékolunk. A problémák elől nem lehet elfutni, mert azok legtöbbször magunkban vannak. Nem fogok rászokni semmilyen drogra, kivétel a szeretet, ami jobb minden drogtól. Szeretem Sandra Bullock filmjeit. Szeretem a magyar bulikat. Riszálom ígyis-úgyis. Szeretem, ha nálam alszanak a barátaim.
Csütörtökön palóc barátaim aludtak nálam kocsivásárlásos kalandtúrájuk egyik állomásaként. Hörpintettünk, beszélgettünk, kocsit néztünk, vicces cigiztünk, s szállásadó öregasszonykám álmait kergettük. Nó problémó, s "pohoda"
Pénteken Anyjuk érkezett meg a másnapi bulira. Szeretjük egymást hallgatni, s büszke vagyok ezen barátságra. Egy barátom egyszer azt mondta, hogy ő a melegszivű emberek társaságát keresi, az önzőket és a látszatönzetleneket igyekszik kiszűrni. Osztom ezt. Szeretem a melegszívű embereket, mint a kedvenc erdélyi orvosnőm. Buliztunk Krisztával és sokat nevettünk.
Másnap volt a magyarbuli. Az első igazi marburgi magyar buli. Sokan összejöttünk, lehettünk kb.30-an. Földalatti bárban nyomtuk vagy háromig. Mivel ez volt az első ilyen alkalom, nem igazán számítottuk ki, hogy mennyi kaját kell hozni, hát jó sok kimaradt, a zeneválasztást is 70 százalékban sikerült. De nagyon jó volt, s aki részt vett benne, s hagyta elengedni magát, sokáig nem fogja feledni. Sokakat megismertem, akiket eddig még nem is láttam. Kiderült, hogy Dávid elképzelt barátnője nem is elképzelt. Csaba által emlegetett mainzi Ágota is létezik, sőt nálam is aludt, s másnap várost nézve közelebbről meg is ismerkedtünk. S volt egy csávó "félnémetfélhorvát" aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, habár feleségén kívül, aki magyar, nincs más kötődése, csak hallgattam és csodálkoztam.
Ma hétfő van, s kis pihi, nem ézem mennyi az idő, akkor kelek, amikor feljön nap, akkor eszem, amikor eszembe jut, s ha úgy van kedvem, egy nap alatt háromszor nézem meg ugyanazt a Sandra Bullock filmet, és sokadszorra is ugyanúgy szorul össze közben a torkom, s nedves a szemem. Hát igen, ez (is) én vagyok.
köszönöm Istenem, hogy szeretsz engem.
A hét tanulságai: Célok nélkül nem élünk, csak időt pocsékolunk. A problémák elől nem lehet elfutni, mert azok legtöbbször magunkban vannak. Nem fogok rászokni semmilyen drogra, kivétel a szeretet, ami jobb minden drogtól. Szeretem Sandra Bullock filmjeit. Szeretem a magyar bulikat. Riszálom ígyis-úgyis. Szeretem, ha nálam alszanak a barátaim.
Csütörtökön palóc barátaim aludtak nálam kocsivásárlásos kalandtúrájuk egyik állomásaként. Hörpintettünk, beszélgettünk, kocsit néztünk, vicces cigiztünk, s szállásadó öregasszonykám álmait kergettük. Nó problémó, s "pohoda"
Pénteken Anyjuk érkezett meg a másnapi bulira. Szeretjük egymást hallgatni, s büszke vagyok ezen barátságra. Egy barátom egyszer azt mondta, hogy ő a melegszivű emberek társaságát keresi, az önzőket és a látszatönzetleneket igyekszik kiszűrni. Osztom ezt. Szeretem a melegszívű embereket, mint a kedvenc erdélyi orvosnőm. Buliztunk Krisztával és sokat nevettünk.
Másnap volt a magyarbuli. Az első igazi marburgi magyar buli. Sokan összejöttünk, lehettünk kb.30-an. Földalatti bárban nyomtuk vagy háromig. Mivel ez volt az első ilyen alkalom, nem igazán számítottuk ki, hogy mennyi kaját kell hozni, hát jó sok kimaradt, a zeneválasztást is 70 százalékban sikerült. De nagyon jó volt, s aki részt vett benne, s hagyta elengedni magát, sokáig nem fogja feledni. Sokakat megismertem, akiket eddig még nem is láttam. Kiderült, hogy Dávid elképzelt barátnője nem is elképzelt. Csaba által emlegetett mainzi Ágota is létezik, sőt nálam is aludt, s másnap várost nézve közelebbről meg is ismerkedtünk. S volt egy csávó "félnémetfélhorvát" aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, habár feleségén kívül, aki magyar, nincs más kötődése, csak hallgattam és csodálkoztam.
Ma hétfő van, s kis pihi, nem ézem mennyi az idő, akkor kelek, amikor feljön nap, akkor eszem, amikor eszembe jut, s ha úgy van kedvem, egy nap alatt háromszor nézem meg ugyanazt a Sandra Bullock filmet, és sokadszorra is ugyanúgy szorul össze közben a torkom, s nedves a szemem. Hát igen, ez (is) én vagyok.
köszönöm Istenem, hogy szeretsz engem.
2010. november 7., vasárnap
jelentés a Romulán bolygóról
Probléma lépett fel a netes kapcsolatommal az anyahajóval, kölcsönnetem átmenetileg visszatért nővéremhez, hogy aztán ismét az én szolgálatomba álljon.
Lassan megszoktam új szálláshelyemet, gyönyörű a hely, ha volna több buszom Marburgba, nem kéne nekem más lakhatás.
majd két hete nem írtam a blogra, pedig lett volna mit. Röviden: bulizok, németezek, uszodába lubickolok, magyar bulira készülök, emlékezek, gondolkozom.
Bulizok: egy héten egyszer kétszer valami halaszthatatlan éjszakázás elé nézek, aminek gyakran sörszaga van. Múlt héten játékeseten voltam Noéminél, a többi fizikussal, a héten meg előmagyarbulit tartottunk többedmagunkkal.
Németezek: kiolvastam első német nyelvű könyvemet, ami egy perui szerzőtől van, egy álmodozó delfinről szól, echte "kis herceg" hangulat, érthető németbe csomagolva. Járok suliba, voltunk a csoporttal közösen kávézni is, nem érzem magamon a sok németezés hatását, de biztos sok ragad rám. Helenával, szibériai csajjal, itt-ott találkozok a sulin kívül is, és németezünk. Most egy második világháborús történelemkönyvet olvasok, kíváncsi vagyok ki nyeri meg :)
Uszodába járok: sporttevékenységem jelenleg a pancsolásban merül ki, de nem szeretek egyedül pancsolni. Csaba, Gergő, de főként Ádám ebben a társam. Nagyon jó a marburgi fürdő, és olcsó is.
Magyar buli: nagyon sok itt a magyar, Csaba és Noémi rég tervezte, most megvalósul a marburgi magyar buli, sok embert összecsődítünk és magyar zenéket nyomatunk. Kivettünk egy kocsmát. Gondolkoztam karaokin is, de nem nagyon van hozzá gép, meg kivetítő, macera lett volna, tehát elhagytuk.
Emlékezem: a múlt hétvégén évfordulózva emlékeztem egy régi, szeretni merő énemre, aki vakká akart lenni, de látóvá pofozták.
Gondolkozom: Nagyon sokat gondolkodom mindenfélén, tervezem életemet, pszichológia könyveket olvasok, és még mindig azzal áltatom magam, hogy nyerek a lottón... szórakozom magamon..
köszönöm Istenem, hogy szeretsz engem.
a következő jelentésik
üdv. az admiralitásnak
spok
Lassan megszoktam új szálláshelyemet, gyönyörű a hely, ha volna több buszom Marburgba, nem kéne nekem más lakhatás.
majd két hete nem írtam a blogra, pedig lett volna mit. Röviden: bulizok, németezek, uszodába lubickolok, magyar bulira készülök, emlékezek, gondolkozom.
Bulizok: egy héten egyszer kétszer valami halaszthatatlan éjszakázás elé nézek, aminek gyakran sörszaga van. Múlt héten játékeseten voltam Noéminél, a többi fizikussal, a héten meg előmagyarbulit tartottunk többedmagunkkal.
Németezek: kiolvastam első német nyelvű könyvemet, ami egy perui szerzőtől van, egy álmodozó delfinről szól, echte "kis herceg" hangulat, érthető németbe csomagolva. Járok suliba, voltunk a csoporttal közösen kávézni is, nem érzem magamon a sok németezés hatását, de biztos sok ragad rám. Helenával, szibériai csajjal, itt-ott találkozok a sulin kívül is, és németezünk. Most egy második világháborús történelemkönyvet olvasok, kíváncsi vagyok ki nyeri meg :)
Uszodába járok: sporttevékenységem jelenleg a pancsolásban merül ki, de nem szeretek egyedül pancsolni. Csaba, Gergő, de főként Ádám ebben a társam. Nagyon jó a marburgi fürdő, és olcsó is.
Magyar buli: nagyon sok itt a magyar, Csaba és Noémi rég tervezte, most megvalósul a marburgi magyar buli, sok embert összecsődítünk és magyar zenéket nyomatunk. Kivettünk egy kocsmát. Gondolkoztam karaokin is, de nem nagyon van hozzá gép, meg kivetítő, macera lett volna, tehát elhagytuk.
Emlékezem: a múlt hétvégén évfordulózva emlékeztem egy régi, szeretni merő énemre, aki vakká akart lenni, de látóvá pofozták.
Gondolkozom: Nagyon sokat gondolkodom mindenfélén, tervezem életemet, pszichológia könyveket olvasok, és még mindig azzal áltatom magam, hogy nyerek a lottón... szórakozom magamon..
köszönöm Istenem, hogy szeretsz engem.
a következő jelentésik
üdv. az admiralitásnak
spok
2010. október 25., hétfő
új hely, új körülmények
Kiköltöztem a városból egy város széli falura. A bauerbachi (parasztpataki) Szeder lakba. Szobakeresésem alatt sok putri helyet láttam, pl. olyan szobát, ahol állt a kosz, vagy olyat ahol kékhajú emberek szaladgáltak, vagy méregdrága panziót, ahol a szoba olyan picike volt, hogy a kis ágy mellett egy szék sem fért el. Na ezeket a mostani állomáshelyi abszolúte űbereli. :) és ne felejtsük el, olcsó :) szerencsés körülmények között egy hónapra beköltöztem egy két szobás lakásba, egy egészen hatalmas ház felső része az enyém, külön bejárattal. Be van rendezve, minden extra kényelem, köszönöm Istenem.
Gyönyörű a falu, itt él Németroszág egyik leggazdagabb embere is. Mivel a Lahnberge nevű hegy oldalán lakom szobámból a látvány frenetikus, előttem a hatalmas völgy, távolban egy vár a hegy ormán Amöneburg. Tesóm is ugyanennek a hegynek az oldalában lakik, csakhogy a másik oldalon. Nem lakok messze a várostól de elég rossz a buszközlekedés, s mivel bolt nincs a faluban buszmenetrendek szerint fogom programjaimat megválasztani. Feltehetőleg esténként nem fogok karatéra járni, s ha buliba hívnak csak úgy tudok menni ha valaki hazahoz. Még kipróbálom, milyen gyorsan jutok el gyalog a hegy másik felére, de hát azért az elég sok, főleg ha vásárolgatok valamit.
Nagyon nyugodt helyen élek és előttem a német Feszty-körkép, mint tavaly háló táborban Sátoraljaújhelyen ahogy mentem le a Hegyről. :)
Gyönyörű a falu, itt él Németroszág egyik leggazdagabb embere is. Mivel a Lahnberge nevű hegy oldalán lakom szobámból a látvány frenetikus, előttem a hatalmas völgy, távolban egy vár a hegy ormán Amöneburg. Tesóm is ugyanennek a hegynek az oldalában lakik, csakhogy a másik oldalon. Nem lakok messze a várostól de elég rossz a buszközlekedés, s mivel bolt nincs a faluban buszmenetrendek szerint fogom programjaimat megválasztani. Feltehetőleg esténként nem fogok karatéra járni, s ha buliba hívnak csak úgy tudok menni ha valaki hazahoz. Még kipróbálom, milyen gyorsan jutok el gyalog a hegy másik felére, de hát azért az elég sok, főleg ha vásárolgatok valamit.
Nagyon nyugodt helyen élek és előttem a német Feszty-körkép, mint tavaly háló táborban Sátoraljaújhelyen ahogy mentem le a Hegyről. :)
2010. október 21., csütörtök
vízágyas hétvégevárás
Vízágy: Tesómnak hatalmas vízágya van, és most én is ott alszom. Beletelik pár napba, amíg hozzászokik az ember háta, de a jót végül is könnyű megszokni. Vicces, hogy ha a meletted fekvő megmozdul, akkor te is megmozdulsz, de a legjobb a dologban az, hogy a vízágy fűthető. Sosem fázik benne a lábad, sosem kell rá idő, hogy bemelegedjen. Luxus télidőre. Mondjuk elég fura lehet benne szexelni, tán kis tengeri hatás sok hullámmal, idegen hanghatással :)
Hétvégevárás: Pénteken srácokkal bowlingozunk, majd belevetjük magunkat az éjszakába, az összes fiatal felköltözött a városba, sok lesz a szép és vidám emberke, s nagy a hangulat. Bulira fel. Nem vagyok bulifügő, nem csak ezért várom hétvégét, hanem azért mert.... és itt jön a jó hír.... van lakás ....heheheh... költözöm ... még nem voltunk megnézni, de láttatlanban megkaptam, Bauerbachban, Marburg külfalujában, nem egy szobát, hanem egyenesen egy lakást, külön bejárattal. Egy öreg néninél, tesóm egyik kolláganője beprotezsált az anyósánál, akinek a neve Szeder, magyar volt a néni férje, azt hiszem 56os. ez a jó hír a hétre, remélem nem kiabálom ki jó előre.
Hétvégevárás: Pénteken srácokkal bowlingozunk, majd belevetjük magunkat az éjszakába, az összes fiatal felköltözött a városba, sok lesz a szép és vidám emberke, s nagy a hangulat. Bulira fel. Nem vagyok bulifügő, nem csak ezért várom hétvégét, hanem azért mert.... és itt jön a jó hír.... van lakás ....heheheh... költözöm ... még nem voltunk megnézni, de láttatlanban megkaptam, Bauerbachban, Marburg külfalujában, nem egy szobát, hanem egyenesen egy lakást, külön bejárattal. Egy öreg néninél, tesóm egyik kolláganője beprotezsált az anyósánál, akinek a neve Szeder, magyar volt a néni férje, azt hiszem 56os. ez a jó hír a hétre, remélem nem kiabálom ki jó előre.
2010. október 18., hétfő
nächste Station
Ma jöttem haza Abigéltől, Hammból. Hideg volt, de úszni voltunk. Nem egy szép város, de egy kedves emberkém széppé tette. Autodromoztam, mint otthon a búcsúban, és sokat beszélgettem. Tanultam a lelki erőről, emberi tartásról, igazi szeretetről, és megszerettem az evagélikus német istentiszteletet. Nem utolsósorban fájdalmas viszonyba keveredtem az aquapark csúzdájának falával, s nevetve kékzöldülök tudva hogy én nemigen tanulok a hibáimból. :)
Csütörtökön hazaútról döntöttem, de péntekre maradás lett a dologból. Utolsó szép októberi napon felmentem Marburg legmagasabb pontjára a kilátóba, s az odaúton az erdőben leülök egy sziklára, erre szembejön velem egy magyarul beszélő pár. Beszarás. Hessen közepén, egy erdőben, amint épp búcsúzok a helytől, egyszerre csak magyart hallok... hehehe... vicces volt. Szinte jel. Aztán kiderült hogy vannak közös ismerősök, s egyszer csak eljutottam Gergőhöz, s elkaptam egy vacsi erejéig, este pedig pancsiztam Csabával, majd hármasban Bárczás csávóval kiegészülve beültünk az Óvárosban egy sörre... Mozgalmas nap után, másnap úgy ébredtem, hogy maradok. A korábban emlegetett B-tervet választom. Nem megyek haza ezen a héten, hanem maradok november végéig. Maradok a németkurzus végéig, de az államvizsgát otthon teszem le, olcsóbban a pozsonyi "Gőtében". Pénteken átmenetileg beköltöztem tesómhoz, max. péntekig maradok, aztán ha nem akad szoba, panzióba költözöm.
Még komolyabban fogom veni a némettanulást, s lehet eljárok ruédára (latin körtánc, salsa) vagy tai chi-ra vagy folytatom a karatét. Nyüzsög a város. Szeretem.
Csütörtökön hazaútról döntöttem, de péntekre maradás lett a dologból. Utolsó szép októberi napon felmentem Marburg legmagasabb pontjára a kilátóba, s az odaúton az erdőben leülök egy sziklára, erre szembejön velem egy magyarul beszélő pár. Beszarás. Hessen közepén, egy erdőben, amint épp búcsúzok a helytől, egyszerre csak magyart hallok... hehehe... vicces volt. Szinte jel. Aztán kiderült hogy vannak közös ismerősök, s egyszer csak eljutottam Gergőhöz, s elkaptam egy vacsi erejéig, este pedig pancsiztam Csabával, majd hármasban Bárczás csávóval kiegészülve beültünk az Óvárosban egy sörre... Mozgalmas nap után, másnap úgy ébredtem, hogy maradok. A korábban emlegetett B-tervet választom. Nem megyek haza ezen a héten, hanem maradok november végéig. Maradok a németkurzus végéig, de az államvizsgát otthon teszem le, olcsóbban a pozsonyi "Gőtében". Pénteken átmenetileg beköltöztem tesómhoz, max. péntekig maradok, aztán ha nem akad szoba, panzióba költözöm.
Még komolyabban fogom veni a némettanulást, s lehet eljárok ruédára (latin körtánc, salsa) vagy tai chi-ra vagy folytatom a karatét. Nyüzsög a város. Szeretem.
2010. október 11., hétfő
egy muris hétvége után
Hétvégén Abigél elnézett hozzám Hammból. Tök jó volt, sokat nevettünk. Salsát táncikáltunk péntek este, várost néztünk szombaton egész nap, (marburg a legszebb város, amit ismerek) majd vasárnap reggeli után Kedvenc Erdélyi Ismerősöm visszatért Hammba.Vicces, hogy mindketten borral vártuk a másikat, mégsem kezdtük fel egyiket sem. Sem a görögöt, sem a románt. hehehe... folyt. köv.
Hétfőn erőt vett rajtam a begubózási hajlamom, bezárva otthon múlatni az időt.
Úgy néz ki nincs szoba, még vissza se jeleznek akiknél voltam, ha péntekig nem változik semmi, akkor a C terv lép életbe: Addios Deutschland, Vivat Felbár!
Feladás nem feladás? Siker, balsiker? Cél, céltalanság? Még le kell ülepednie.
Szeretnék német nyelvvizsgát csinálni ... bárhol.
Hétfőn erőt vett rajtam a begubózási hajlamom, bezárva otthon múlatni az időt.
Úgy néz ki nincs szoba, még vissza se jeleznek akiknél voltam, ha péntekig nem változik semmi, akkor a C terv lép életbe: Addios Deutschland, Vivat Felbár!
Feladás nem feladás? Siker, balsiker? Cél, céltalanság? Még le kell ülepednie.
Szeretnék német nyelvvizsgát csinálni ... bárhol.
2010. október 7., csütörtök
vicces tavaszi emlék
http://www.youtube.com/watch?v=NVSZzDwbpFk
rajta vagyok a youtubon... benne leszek a tévében ... trallala ... trallala
rajta vagyok a youtubon... benne leszek a tévében ... trallala ... trallala
tervek
A TERV: Találok szobát december végéig: esély van rá, megpróbálkozom a C1 Mittelstufe vizsgával. Hosszabb időtartamú terv, legtöbb német így ragadna rám, jobban megismerném a környéket, jobban beilleszkednék, persze anyagilag megérezném, de még van miből. Tök jó lenne.
B TERV: Találok szobát november végéig: van rá esély, a kurzus végéig itt maradnék (nov.20.) és a vizsgát Pozsonyba tenném le a Gőteben. Maradna sok pénzem, jutna lóvém arra, hogy eleget tegyek egy rotterdami meghívásnak. Otthon jóval olcsóbb volna vizsgázni. Plusz másfél hónap. Ez is tök jó lenne.
C TERV: Nem találok szobát:: két hét múlva hazamegyek. Otthon is van egy államvizsga felkészítő. Pozsonyban, ami itt rámtapad(t), az az enyém. Sok élménnyel, impulzussal gazdagodtam, barátokra leltem. Azon célomat, hogy depressziómat oldjam, kiszakadjak otthonról, szellőztessem a fejem, gondolkodjak életemen teljesítettem. Ha most hazamegyek, akkor a német kirándulásomat nevetségesen olcsón úszom meg, buliztam egy nagyot, világot láttam, de már kezdenek hiányozni az otthoniak. Ez is jól hangzik.
Érzem Isten szeretetét.
B TERV: Találok szobát november végéig: van rá esély, a kurzus végéig itt maradnék (nov.20.) és a vizsgát Pozsonyba tenném le a Gőteben. Maradna sok pénzem, jutna lóvém arra, hogy eleget tegyek egy rotterdami meghívásnak. Otthon jóval olcsóbb volna vizsgázni. Plusz másfél hónap. Ez is tök jó lenne.
C TERV: Nem találok szobát:: két hét múlva hazamegyek. Otthon is van egy államvizsga felkészítő. Pozsonyban, ami itt rámtapad(t), az az enyém. Sok élménnyel, impulzussal gazdagodtam, barátokra leltem. Azon célomat, hogy depressziómat oldjam, kiszakadjak otthonról, szellőztessem a fejem, gondolkodjak életemen teljesítettem. Ha most hazamegyek, akkor a német kirándulásomat nevetségesen olcsón úszom meg, buliztam egy nagyot, világot láttam, de már kezdenek hiányozni az otthoniak. Ez is jól hangzik.
Érzem Isten szeretetét.
2010. október 5., kedd
amikor már túl jól éreznéd magad.... gyűlnek a fellegek
Népeim
Pár hete még csak viccelődtem a hidakkal, hogy ha nem lesz hova mennem keresek egyet. Ma már nem viccelek. Tizenkét nap múlva költözöm ki innen, ahol most vagyok, és nincs igazán hova mennem.
Eddigi lakáskeresési akcióim rendre kudarcba fulladtak, a leges legrosszabbkor keresek szobát, tanévkezdet előtt egy túlzsúfolt egyetemi városban. A panzió, amit jolly jokerként tartogattam, borzalmas és méregdrága. A szobában még asztal és szék sincs, mert nem fér el.a picike ágytól,. máshol a vécé is nagyobb. Havi 400 euróért a város szélén, kint a pi...ban ?!
Ha nem lesz hova mennem, akkor kénytelen vagyok idő előtt hazamenni s a pozsonyi GŐTÉBEN leállamvizsgázni.
a mai nap hívogatni fogok minden marburgi lakáshirdetőt.
hatalmas nagy örömömre és frusztráció-orvoslatként: pénteken jön hozzám hétvégére Anyjuk. alias Abigél, és felejtsük az élet búját-bánatát.
Pár hete még csak viccelődtem a hidakkal, hogy ha nem lesz hova mennem keresek egyet. Ma már nem viccelek. Tizenkét nap múlva költözöm ki innen, ahol most vagyok, és nincs igazán hova mennem.
Eddigi lakáskeresési akcióim rendre kudarcba fulladtak, a leges legrosszabbkor keresek szobát, tanévkezdet előtt egy túlzsúfolt egyetemi városban. A panzió, amit jolly jokerként tartogattam, borzalmas és méregdrága. A szobában még asztal és szék sincs, mert nem fér el.a picike ágytól,. máshol a vécé is nagyobb. Havi 400 euróért a város szélén, kint a pi...ban ?!
Ha nem lesz hova mennem, akkor kénytelen vagyok idő előtt hazamenni s a pozsonyi GŐTÉBEN leállamvizsgázni.
a mai nap hívogatni fogok minden marburgi lakáshirdetőt.
hatalmas nagy örömömre és frusztráció-orvoslatként: pénteken jön hozzám hétvégére Anyjuk. alias Abigél, és felejtsük az élet búját-bánatát.
2010. október 4., hétfő
hétvégi hol nem volt
hol volt, hol nem volt...
hát úgy néz ki hétvégére kicsit felpörögnek az események Marburgban. Hét közben mindenki dolgozik, hogy aztán a hétvégébe mindent be tudjon sűríteni. Rám a munka része nem érvényes, a felpörgés viszont igen.
Pénteken jól elfáradtam a karatén, nagyon jól esett. Szombaton a szobám eredeti tulaja egy napra beköltözött, felhozva cuccait a városban, igy hát szombatra beköltöztem tesómhoz, aki egy szülinapi partira ment Kaiserslauternba. vasárnap estére a szobám tele lett cuccal, két hetire esedékes kiköltözéseimig gazdagodtam egy ággyal és jópár jópofa növénnyel, akik jó hallgatóság.
Hétvége előtt a Szibériai Lánnyal (fiatalka, helyeske Helena osztálytársnőmmel) beszéltünk, hogy csináljunk valamit a hétvégén, vagyis női praktikaként elkezdett panaszkodni, hogy nincs mit csinálnia a hétvégén szomorú szemeket meregetett, jót mosolyogtam rajta, s mivel nem volt ellenemre, megbeszéltük, hogy programot csinálunk a hétvégén. Rossz idő lévén én ki sem akartam menni, begubózva, németezve tanulgattam, jól elvoltam, erre ő hívott, az oroszok nem kecmecelnek. Jól szórakoztunk, várat néztünk, várost jártuk, röhögve törtük a németet, görögkajáltunk. Helenát este Csaba váltotta, akivel megdumáltuk hogy tincitáncizunk, s kiengedjük a fáradt gőzt a szombati éjszakában. Amikor a felső városba készültünk véletlenül találkoztunk pár ismerősével, Ágival a váci-kolozsvári némettanárnővel, Mariannával nővérem szlovák barátnőjével, akivel nem ismertük fel egymást, pedig már találkoztunk, meg Stellával az albán bulimán nagy dumással. Egy kocsmában kötöttünk ki és záróráig folyt a háromnyelvű beszélgetés. Vicces volt egyszerre magyarul, németül és szlovákul társalogni, de nagyon jó volt, bulis, kedves emberek. Miután Stella is kikosarazott minket ketten diszkóztunk Csabával vagy háromig egy középkori boltíves pincében. Buli volt., s jól esett.
Vasárnap Mariannáékkal egy fesztiválra mentünk, Németország egyesítésével kapcsolatban valami nemzetközi napot tartottak, Marburg összes nációja sütött-főzött, meg folklórműsort adott, az oroszok meg az irániak táncolása még elment, a kaja meg felemás volt, finom s kevésbé finom is akadt, a török töltött padlizsán és a fülöp-szigeti tavaszi tekercs vitte a pálmát. Az ad hoc jellegű fesztivált egy jó túrával toldottuk meg és ismét vagy fél 10re sikerült csak visszatérni, immár az idegen holmiktól hemzsegő régi lakásba.
Volt egy jó hétvégém, ahol sokat beszéltem németül, ismételten szembesültem szlovák hiányosságaimmal és albánokról tudtam meg egy csomó dolgot, kibuliztam magam, s úgy feküdtem be tegnap az ágyamba, hogy legszívesebben inkább megállítottam volna az időt. Köszönöm istenem, hogy szeretsz engem.
hát úgy néz ki hétvégére kicsit felpörögnek az események Marburgban. Hét közben mindenki dolgozik, hogy aztán a hétvégébe mindent be tudjon sűríteni. Rám a munka része nem érvényes, a felpörgés viszont igen.
Pénteken jól elfáradtam a karatén, nagyon jól esett. Szombaton a szobám eredeti tulaja egy napra beköltözött, felhozva cuccait a városban, igy hát szombatra beköltöztem tesómhoz, aki egy szülinapi partira ment Kaiserslauternba. vasárnap estére a szobám tele lett cuccal, két hetire esedékes kiköltözéseimig gazdagodtam egy ággyal és jópár jópofa növénnyel, akik jó hallgatóság.
Hétvége előtt a Szibériai Lánnyal (fiatalka, helyeske Helena osztálytársnőmmel) beszéltünk, hogy csináljunk valamit a hétvégén, vagyis női praktikaként elkezdett panaszkodni, hogy nincs mit csinálnia a hétvégén szomorú szemeket meregetett, jót mosolyogtam rajta, s mivel nem volt ellenemre, megbeszéltük, hogy programot csinálunk a hétvégén. Rossz idő lévén én ki sem akartam menni, begubózva, németezve tanulgattam, jól elvoltam, erre ő hívott, az oroszok nem kecmecelnek. Jól szórakoztunk, várat néztünk, várost jártuk, röhögve törtük a németet, görögkajáltunk. Helenát este Csaba váltotta, akivel megdumáltuk hogy tincitáncizunk, s kiengedjük a fáradt gőzt a szombati éjszakában. Amikor a felső városba készültünk véletlenül találkoztunk pár ismerősével, Ágival a váci-kolozsvári némettanárnővel, Mariannával nővérem szlovák barátnőjével, akivel nem ismertük fel egymást, pedig már találkoztunk, meg Stellával az albán bulimán nagy dumással. Egy kocsmában kötöttünk ki és záróráig folyt a háromnyelvű beszélgetés. Vicces volt egyszerre magyarul, németül és szlovákul társalogni, de nagyon jó volt, bulis, kedves emberek. Miután Stella is kikosarazott minket ketten diszkóztunk Csabával vagy háromig egy középkori boltíves pincében. Buli volt., s jól esett.
Vasárnap Mariannáékkal egy fesztiválra mentünk, Németország egyesítésével kapcsolatban valami nemzetközi napot tartottak, Marburg összes nációja sütött-főzött, meg folklórműsort adott, az oroszok meg az irániak táncolása még elment, a kaja meg felemás volt, finom s kevésbé finom is akadt, a török töltött padlizsán és a fülöp-szigeti tavaszi tekercs vitte a pálmát. Az ad hoc jellegű fesztivált egy jó túrával toldottuk meg és ismét vagy fél 10re sikerült csak visszatérni, immár az idegen holmiktól hemzsegő régi lakásba.
Volt egy jó hétvégém, ahol sokat beszéltem németül, ismételten szembesültem szlovák hiányosságaimmal és albánokról tudtam meg egy csomó dolgot, kibuliztam magam, s úgy feküdtem be tegnap az ágyamba, hogy legszívesebben inkább megállítottam volna az időt. Köszönöm istenem, hogy szeretsz engem.
2010. szeptember 25., szombat
két buli között
tegnap magyarpartit rendeztünk a srácokkal, nem csaptuk szét magunkat túl, de még érzem fejemet :) , jól esett, hát ha ilyen a pangás a nyáriszüneti, éjszakai belvárosban, akkor fogalmam sincs milyen az amikor a diákok (október közepe) is beköltöznek a városba, Nagyon jó helyek vannak itt, szerintem kezdek beleszeretni a városba ... ja és végre ettem marburgert (helyi hamburger), Marburger evett egy marburgert.
Problémáim elől amiket magammal hoztam nem futhatok el, dolgozom az ittlétemen, magamon, és ma nagyon boldog vagyok.
Ma volt az eddigi legbizalomgerjesztőbb lakáskereső akcióm, fél órát teáztam egy nagyon szép szerb alter csajjal. a lakás kint van a külvárosban, csupa zöld minden. tetőtéri lakás, balkon, kert, nem olcsó, de megéri szerintem. Jövőhéten lesz válasz. Nem rajtam áll innentől a dolog, de szívesen laknék ott. lakáskeresés... folyt. köv.
Délután találkoztam Vikával, ukrán osztálytársnőmmel, kedves fiatal lendület. Szerdán repül haza, és csinál egy búcsúpartit a nyelviskolásokkal. Segítettem neki bevásárolni, cipekedni, egész délutánt átbeszéltük, ennyit még életemben nem beszéltem németül, tök jó buli volt. Sok mindent vettünk, meglátjuk, mi fogy el mindabból. Nem tudom milyen buli lesz, fura hogy rajtam kívül senki sem segédkezik.... meglátjuk, bulira fel.
Problémáim elől amiket magammal hoztam nem futhatok el, dolgozom az ittlétemen, magamon, és ma nagyon boldog vagyok.
Ma volt az eddigi legbizalomgerjesztőbb lakáskereső akcióm, fél órát teáztam egy nagyon szép szerb alter csajjal. a lakás kint van a külvárosban, csupa zöld minden. tetőtéri lakás, balkon, kert, nem olcsó, de megéri szerintem. Jövőhéten lesz válasz. Nem rajtam áll innentől a dolog, de szívesen laknék ott. lakáskeresés... folyt. köv.
Délután találkoztam Vikával, ukrán osztálytársnőmmel, kedves fiatal lendület. Szerdán repül haza, és csinál egy búcsúpartit a nyelviskolásokkal. Segítettem neki bevásárolni, cipekedni, egész délutánt átbeszéltük, ennyit még életemben nem beszéltem németül, tök jó buli volt. Sok mindent vettünk, meglátjuk, mi fogy el mindabból. Nem tudom milyen buli lesz, fura hogy rajtam kívül senki sem segédkezik.... meglátjuk, bulira fel.
2010. szeptember 24., péntek
száll a kakukk fészkére
Németországban rengetegen laknak WG-ben (wohngemeinschaft - lakóközösség). Valaki bérli a lakást, és kiadja a szobákat. Szerintem Rainer, a negyvenes jogász lakótársam megengedhetné magának, hogy egyedül lakjon, vagy saját lakást vegyen, de nem, neki tetszik, élvezi, hogy fiatalok között van, s ha hazamegy, nincs egyedül.
Ahol most lakok az egy extra fullos hely, abszolút meg vagyok elégedve, gyönyörű világos szoba, 30 méterre van az üzlet (Edeka), 10 percre a suli, tizenöt percre nővérem, az utca másik fele a belváros kezdete, a Lahn folyó két ága között fészkelek, egy folyami szigeten (igazi csallóközi hűséggel), 100 méterre van az erdő borította hegy, s mindez a vasútállomás utcájában. Minden szép és jó,... de... maximum október közepéig maradhatok, mert akkor költözik be a szoba hivatalos gazdája.
Szeptember elejétől folyamatban van a lakáskeresés, eddig nem sok szerencsével. Eddig három helyen voltam szobát nézni. Előbb volt egy román csaj, aki nagyon lepukkant hippitanyát ajánlott, de túl férfias voltam neki... kiderült a lányokat szereti. A vicces az, hogy folyamatosan hirdet nem kevés pénzért, és egy csaj sem kéri a beutalót a Színes Koszországba. Eredmény: Szerencsére semmi.
Aztán voltam egy csávónál az Oberstadtban, abszolút csúcs helyen, a vár mellett, fakeretes középkori házban, egy átmenő szobáról lett volna szó, s még bele is mentem volna, ám az eredmény semmi, folyamatos hegymászás elhalasztva. Nem akarok ott lenni, ahol engem nem akarnak.
Tegnap voltam egy belvárosi bérházban, a kékhajú (jól olvassátok) ember házában, érdekes népek: a kékhajú rádiós-szófosós hippi, a pirszingszájú csaj a félnéger leánygyermekével és egy kákabélű vékonyka buziképű diákocska. A kilátás nagyszerű, ár még elfogadható, de rögtön utánam jött egy német szőkeség ugyanazt a szobát megnézni. Esély van, még kedvem is, de egy 80 ezres városban, ahol szemeszterenként pluszban 40-30 ezer diák tanul, pont az évkezdet előtt, nagy a németet törő szobakereső konkurenciája. Holnapra várható a visszajelzés, ha pozitív, akkor jövőhéten költözök. Kételkedve bizakodok.
Tegnap telefonáltam életemben először németül, nagyon izgultam, ami nevetséges, hisz a telefonhívás nem fáj... és bizony, a ma mosolyog azon, amitől a tegnap még annyira félt... lényeg a dologban, hogy holnap megyek egy jugó csajhoz szobanézőbe. Épp arra az időtartamra adja ki, mint ahogy nekem kellene, s anyagilag is jól jönne ki... a kérdés, mennyire nyerem meg a tetszésüket.
Ma Carától, a dél-afrikai iskolatársamtól, kaptam egy telefonszámot, városszélén ahol lakik, egy pincelakás kiadó, annál a családnál, ahol ő bébisintérkedik. Ezt arra tartogatom, ha a Kékhaj és Jugónő elutasit. Emellett kistengernyi mailt irtam, volt hogy naponta hatot, és csak szépen sorjáztak a nemleges válaszok.
Fészeklakó program folyamatban. :)
Száll a kakukk fészkére, s még csak viccből, de nézegeti a hidakat :)
Ahol most lakok az egy extra fullos hely, abszolút meg vagyok elégedve, gyönyörű világos szoba, 30 méterre van az üzlet (Edeka), 10 percre a suli, tizenöt percre nővérem, az utca másik fele a belváros kezdete, a Lahn folyó két ága között fészkelek, egy folyami szigeten (igazi csallóközi hűséggel), 100 méterre van az erdő borította hegy, s mindez a vasútállomás utcájában. Minden szép és jó,... de... maximum október közepéig maradhatok, mert akkor költözik be a szoba hivatalos gazdája.
Szeptember elejétől folyamatban van a lakáskeresés, eddig nem sok szerencsével. Eddig három helyen voltam szobát nézni. Előbb volt egy román csaj, aki nagyon lepukkant hippitanyát ajánlott, de túl férfias voltam neki... kiderült a lányokat szereti. A vicces az, hogy folyamatosan hirdet nem kevés pénzért, és egy csaj sem kéri a beutalót a Színes Koszországba. Eredmény: Szerencsére semmi.
Aztán voltam egy csávónál az Oberstadtban, abszolút csúcs helyen, a vár mellett, fakeretes középkori házban, egy átmenő szobáról lett volna szó, s még bele is mentem volna, ám az eredmény semmi, folyamatos hegymászás elhalasztva. Nem akarok ott lenni, ahol engem nem akarnak.
Tegnap voltam egy belvárosi bérházban, a kékhajú (jól olvassátok) ember házában, érdekes népek: a kékhajú rádiós-szófosós hippi, a pirszingszájú csaj a félnéger leánygyermekével és egy kákabélű vékonyka buziképű diákocska. A kilátás nagyszerű, ár még elfogadható, de rögtön utánam jött egy német szőkeség ugyanazt a szobát megnézni. Esély van, még kedvem is, de egy 80 ezres városban, ahol szemeszterenként pluszban 40-30 ezer diák tanul, pont az évkezdet előtt, nagy a németet törő szobakereső konkurenciája. Holnapra várható a visszajelzés, ha pozitív, akkor jövőhéten költözök. Kételkedve bizakodok.
Tegnap telefonáltam életemben először németül, nagyon izgultam, ami nevetséges, hisz a telefonhívás nem fáj... és bizony, a ma mosolyog azon, amitől a tegnap még annyira félt... lényeg a dologban, hogy holnap megyek egy jugó csajhoz szobanézőbe. Épp arra az időtartamra adja ki, mint ahogy nekem kellene, s anyagilag is jól jönne ki... a kérdés, mennyire nyerem meg a tetszésüket.
Ma Carától, a dél-afrikai iskolatársamtól, kaptam egy telefonszámot, városszélén ahol lakik, egy pincelakás kiadó, annál a családnál, ahol ő bébisintérkedik. Ezt arra tartogatom, ha a Kékhaj és Jugónő elutasit. Emellett kistengernyi mailt irtam, volt hogy naponta hatot, és csak szépen sorjáztak a nemleges válaszok.
Fészeklakó program folyamatban. :)
Száll a kakukk fészkére, s még csak viccből, de nézegeti a hidakat :)
2010. szeptember 18., szombat
A beillesztkedés és a christenbergi túra
Vicces, hogy csupán második hete vagyok Marburgban de az egész olyan, mintha már nagyon rég itt lennék.Gyorsan telik az idő, tehát nem unatkozom. Élvezem az ittlétet, sok emberrel megismerkedtem. Előbb tesóm barátaival kerültem közelebbi kapcsolatba, aztán egy Bassan nevű szír osztálytárssal vagyok jóban és persze lakótársaimmal Szépséges Katarinával és Buzi Rainerrel, utóbbi kettővel töröm leginkább a germánok nyelvét.
Tegnap voltam karateedzésen Bassannal, ami kapcsán megismertem Emirt a palesztin testépítőt, Kasimot és Hasit a két jemeni sejtet. Nem tudom Németországban laknak-e németek.... kedves emberek, de nem tudom miért akarnak rámsózni egy ketyegő hátizsákot :)
Csütörtökön magyar vacsis-piálást kreáltunk és ott született az ötlet, hogy menjünk túrázni szombaton, ha jó idő lesz. Az ötlet tőlem hangzott el, Noémi adta a célt, Csaba az autót, Dávid a kolbászt. Mikorra eljött a szombat, Dávidból Gergő, kolbászból pedig sok vicces történet lett igazán élményszerű előadásmódban.
Christenberg, hegytetőn egy templom, körülötte temető, étterem és várrom. Az étteremben kaptunk kulcsot a templomhoz, és bementünk, mindent megnéztük és tetszett.
Ha túra, akkor hegy. Nekem az a jó a túrázásban, hogy ha felmászok a csúcsra, akkor onnan messzire ellátok, s szeretem látni, hogy mi hol van. Néha a hegytetőn elér egy bensőséges érzés, spirituális hangulat, őszintébb és elfogadóbb vagyok magamhoz és ezáltal közelebb érzem az Istent.
és mindig történik valami vicces, mérgesgomba-hadsereg leigázza földet, hófehér műtős túracipők, vadászlesről parasztlövöldözés, és idegbajos impulzus-kisülések, eltévedések. Sokat nevettünk. És persze egy kisegér, amiről pizzát neveztek el a hegyi étteremben.
S mivel a helyek önmagukban üresek, érzéseink, ismerőseink, útitársaink telítik meg tartalommal, jöjjön a marburgi magyarok keménymagja: Noémi, alias Memóriacsoda, Csaba királyfi, aki nem akar királyfi lenni, Nevető Gergő, ki magasetudja miért, de minden fényképezéskor összegörnyed... und ich.
Tegnap voltam karateedzésen Bassannal, ami kapcsán megismertem Emirt a palesztin testépítőt, Kasimot és Hasit a két jemeni sejtet. Nem tudom Németországban laknak-e németek.... kedves emberek, de nem tudom miért akarnak rámsózni egy ketyegő hátizsákot :)
Csütörtökön magyar vacsis-piálást kreáltunk és ott született az ötlet, hogy menjünk túrázni szombaton, ha jó idő lesz. Az ötlet tőlem hangzott el, Noémi adta a célt, Csaba az autót, Dávid a kolbászt. Mikorra eljött a szombat, Dávidból Gergő, kolbászból pedig sok vicces történet lett igazán élményszerű előadásmódban.
Christenberg, hegytetőn egy templom, körülötte temető, étterem és várrom. Az étteremben kaptunk kulcsot a templomhoz, és bementünk, mindent megnéztük és tetszett.
Ha túra, akkor hegy. Nekem az a jó a túrázásban, hogy ha felmászok a csúcsra, akkor onnan messzire ellátok, s szeretem látni, hogy mi hol van. Néha a hegytetőn elér egy bensőséges érzés, spirituális hangulat, őszintébb és elfogadóbb vagyok magamhoz és ezáltal közelebb érzem az Istent.
és mindig történik valami vicces, mérgesgomba-hadsereg leigázza földet, hófehér műtős túracipők, vadászlesről parasztlövöldözés, és idegbajos impulzus-kisülések, eltévedések. Sokat nevettünk. És persze egy kisegér, amiről pizzát neveztek el a hegyi étteremben.
S mivel a helyek önmagukban üresek, érzéseink, ismerőseink, útitársaink telítik meg tartalommal, jöjjön a marburgi magyarok keménymagja: Noémi, alias Memóriacsoda, Csaba királyfi, aki nem akar királyfi lenni, Nevető Gergő, ki magasetudja miért, de minden fényképezéskor összegörnyed... und ich.
2010. szeptember 15., szerda
Ulysses du Bare
fut az idő, ül a csend
németezés undor lesz
emberhiány-élvezet
vacsorából semmi lesz
telefonba rinyálok
katuszos sört piálok
szívfájdalmat álmodok
gyűlölöm, hát kihányom
esőországi csoda: süt a nap :)
németezés undor lesz
emberhiány-élvezet
vacsorából semmi lesz
telefonba rinyálok
katuszos sört piálok
szívfájdalmat álmodok
gyűlölöm, hát kihányom
esőországi csoda: süt a nap :)
2010. szeptember 12., vasárnap
SzülinaPUNK
A HétköznaPI CSAlódások magyar punk-rockandroll zenekarnak van egy ilyen koncertfelvétele, egy időben ezt hallgattam köbe körbe, vicces-füves-szélsőbalos-mérges örömzenéllés.
Egy volt osztálytársam úgy fogalmazott, hogy ő nem öregszik, ő bölcsül. S nem születésnapot ünnepel, hanem bölcsülése napját. Nemrég nekem is eljött a bölcsülésem napja, és ez volt eddigi legszebb németországi napom. Kezdetben gondoltam, hogy nyelviskolás társaimat elhívom sörözni, de aztán rájöttem, hogy nem akarok bevágódni senkinél és az itteni sörárakból egy hétig finomakat főzök. Egész nap záporoztak a jókívánságok facebookra, postaládába és mobilra. Nagyon jól esett, hogy ennyien gondoltak rám, ez úton is köszönöm.
Délután Csabával kimentünk a városba, ő tesóm egy jó haverja, és kezdem azt gondolni, hogy lassan már az enyém is. Elbeszélgettünk és vacsiztunk a Havanna klubban. Jól belakva jutottunk el tesómhoz, aki estére hívott magához minket, amikor megérkeztünk, egy váratlan kis buli várt minket, szendvicsek, csini nővérem mosolya és egy finom szülinapi torta tele csokiszívekkel, meg ajándék. Haza is telefonáltam. A sok szeretet, amit aznap kaptam, ma is melenget.
Egy volt osztálytársam úgy fogalmazott, hogy ő nem öregszik, ő bölcsül. S nem születésnapot ünnepel, hanem bölcsülése napját. Nemrég nekem is eljött a bölcsülésem napja, és ez volt eddigi legszebb németországi napom. Kezdetben gondoltam, hogy nyelviskolás társaimat elhívom sörözni, de aztán rájöttem, hogy nem akarok bevágódni senkinél és az itteni sörárakból egy hétig finomakat főzök. Egész nap záporoztak a jókívánságok facebookra, postaládába és mobilra. Nagyon jól esett, hogy ennyien gondoltak rám, ez úton is köszönöm.
Délután Csabával kimentünk a városba, ő tesóm egy jó haverja, és kezdem azt gondolni, hogy lassan már az enyém is. Elbeszélgettünk és vacsiztunk a Havanna klubban. Jól belakva jutottunk el tesómhoz, aki estére hívott magához minket, amikor megérkeztünk, egy váratlan kis buli várt minket, szendvicsek, csini nővérem mosolya és egy finom szülinapi torta tele csokiszívekkel, meg ajándék. Haza is telefonáltam. A sok szeretet, amit aznap kaptam, ma is melenget.
2010. szeptember 9., csütörtök
a vöröslámpás ház
Valahogy mindig vonzottak engem a vöröslámpás házak, most az egyik magába is fogadott engem. Éjjelente piros fényben úszik a szoba. Ahogy máshol a kupikban, nálunk a Bahnhoffstrassze valahányban is felértékelődnek a beszélgetések. A három és fél szobás lakásban van egy jogász, aki soha sincs itt, és egy orvostanhallgató lány, aki folyton mosolyog és beszéli nekem a németet, már megtanítottam dorombolni, persze előbb majd kiverte a fogait :) szépen, lassan élek, de érzem, nemsokára fel fog ez pörögni.
Az utca felőli rész nagyon zajos, de hála a minőségi ablakoknak, elviselhető, nem éri meg csúcsforgalomban szellőztetni.
A konyhából a hegyek karnyújtásira vannak, és lehet futkározni a tetőn. Rainer ott termeszti a bazsalikomot és a mentát.
belváros közelségét jelzi az Elisabeth Kirche. Árpádházi Szent Erzsébet emlékét őrzi. Szép nagy templom, hétvégén benézek...
A szoba világos, elég nagy, csak az a baj, hogy szeptember végével el kell mennem, nagy erőkkel folyik a lakáskeresés
Az utca felőli rész nagyon zajos, de hála a minőségi ablakoknak, elviselhető, nem éri meg csúcsforgalomban szellőztetni.
A konyhából a hegyek karnyújtásira vannak, és lehet futkározni a tetőn. Rainer ott termeszti a bazsalikomot és a mentát.
A szoba világos, elég nagy, csak az a baj, hogy szeptember végével el kell mennem, nagy erőkkel folyik a lakáskeresés
2010. szeptember 6., hétfő
star trek forever 1
bibip bibip cöööööö
Spock jelentése James T. Kirk-nek az USS Enterprise-ra.,
megérkeztem a Romulán bolygóra. Elfoglaltam küldetésem első hónapjára szóló szálláshelyet.. Lakóövezetemben két romulánnal osztozkodom. Az egyik egy kevés fejszőrzetű, hím ivarú, 40 körüli egyed (R), eddig kedves, aki szereti a sütit, amivel megkínáltam. A másik egy filigrán, szőke, női ivarú (K), eddig kedves egyed, különleges ismertetőjegye, hogy minimum 14 pár cipője van, és szöges ellentétben áll azzal a sztereotípiával, hogy a romulánok női egyedei nem szépek. A szállás zajos, de világos, látom a város legnagyobb szakrális épületét, előttem a történelmi belváros, konyha mögött hegyek.
Küldetésem változatlan: Megismerni a romulánok nyelvét, kultúráját, gondolkozását, amit belül kamatoztatni fogunk.
.Világbéke!
a folyamatos internetkapcsolat a USS Enterprise-szal életbe lépett.
bibip bibip cöööööö
:)
Spock jelentése James T. Kirk-nek az USS Enterprise-ra.,
megérkeztem a Romulán bolygóra. Elfoglaltam küldetésem első hónapjára szóló szálláshelyet.. Lakóövezetemben két romulánnal osztozkodom. Az egyik egy kevés fejszőrzetű, hím ivarú, 40 körüli egyed (R), eddig kedves, aki szereti a sütit, amivel megkínáltam. A másik egy filigrán, szőke, női ivarú (K), eddig kedves egyed, különleges ismertetőjegye, hogy minimum 14 pár cipője van, és szöges ellentétben áll azzal a sztereotípiával, hogy a romulánok női egyedei nem szépek. A szállás zajos, de világos, látom a város legnagyobb szakrális épületét, előttem a történelmi belváros, konyha mögött hegyek.
Küldetésem változatlan: Megismerni a romulánok nyelvét, kultúráját, gondolkozását, amit belül kamatoztatni fogunk.
.Világbéke!
a folyamatos internetkapcsolat a USS Enterprise-szal életbe lépett.
bibip bibip cöööööö
:)
2010. szeptember 4., szombat
bevezetés
Ki vagyok én? Szüleim szerető fia. Nővérem öccse. Sokak megbízható barátja. Szorongó alkat. Hűséges társ. Szadista Önpusztító, Ügyes Problématologató. Sodródó Üvöltő Bölény, Rosszat magába folytó Konfliktuskerülő. Saját szarában élvezkedő Szívfájdalom. Nevető álfelszínes rohangáló. Rejtegetett Önbizalomhiány. Gondolattenger. Istenhívő ... mindez én vagyok, voltam és talán leszek... Én vagyok saját boldogságom kulcsa, aki fel akar nőni.
úgy döntöttem lelépek Németországba, egyenlőre három hónapra tervezek, aztán ki tudja... egy három hónapos német nyelvkurzusra iratkoztam fel. 10 évvel ezelőtt jártam egy hasonlóra Pozsonyban, ami államvizsgával végződött. A záróvizsgát elhülyéskedtem és ez egy kis törést okozott nekem, most ezt csorbát szeretném kiköszörülni.
Miért kezdek irni blogot?
1. kapcsolatfenttartás az itthoniakkal
2. egyedüllét oldása
3. önismeret és önkifejezés
4. kiváncsiság
5. írásterápia, kiírni dolgokat
úgy döntöttem lelépek Németországba, egyenlőre három hónapra tervezek, aztán ki tudja... egy három hónapos német nyelvkurzusra iratkoztam fel. 10 évvel ezelőtt jártam egy hasonlóra Pozsonyban, ami államvizsgával végződött. A záróvizsgát elhülyéskedtem és ez egy kis törést okozott nekem, most ezt csorbát szeretném kiköszörülni.
Miért kezdek irni blogot?
1. kapcsolatfenttartás az itthoniakkal
2. egyedüllét oldása
3. önismeret és önkifejezés
4. kiváncsiság
5. írásterápia, kiírni dolgokat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)