távozás szele

Lassan véget ér a Német kaland. Élveztem.
A dolgok elől nem lehet elmenekülni, te oldod meg őket, kivéve amik maguktól is megoldódnak.
Sok vicces dolog történik velem:
- jócskán megdöntöttem a csúzdarekordomat a marburgi fürdőben 9:7 mp :)
- finteszstúdióban jártam, pedig nem szeretek gyúrni.
- megszerettem a gránátalmát
- nem iszom soha többé hesszeni almabort, s kések le miatta egy filmről, amire jegyem van
- kedvelem az arabokat, egy algériai csaj és egy szir csávó jó benyomást tett bennem, az első vidámságával és sipitozós kedves gesztikulációjával, a másik jószívűségével és elhivatottságával.
- szeretem a spontán dolgokat, bár korábban gyakran görcsösen feszengtem, most valahogy nem. Tegnap éjjeli kettőkor beállított hozzám két spicces orosz csaj, egyiket ismertem a nyelvkurzusról, átaludtak nálam, mert nem volt hova menniük. Vicces volt a gentelman szerep, amit nem sokan vállaltak volna.
- már van egy grúz bébisintér ismerősöm is, akivel a buszon nap mint nap találkoztam, (s ugyanabba a suliba járt, mint én, csak más kurzusra) és azt hittem török feleség. Hát emberek, sok szép szemet láttam már, de ezek.... igazi.barna tenger. Tiszteletfejhajtás a szép előtt..
- fel tudnak zaklatni a múlt dolgai, ezen dolgozni kell.
- szeretem ha látogatóba jönnek hozzám és főzhetek valakinek, valakiknek, mint ma Ádámnak, aki átfutott a hegyen hozzám Parasztpatakba.
- befejeztem a nyelviskolát, tanultam amennyit tanultam, öröm volt ott lenni.
- sok szeretetet kapok az itteni barátaimtól, de adok is.
- valahogy nincs honvágyam. :) szüleim hiányoznak, régi barátaim, de más nem.