új hely, új körülmények

Kiköltöztem a városból egy város széli falura. A bauerbachi (parasztpataki) Szeder lakba. Szobakeresésem alatt sok putri helyet láttam, pl. olyan szobát, ahol állt a kosz, vagy olyat ahol kékhajú emberek szaladgáltak, vagy méregdrága panziót, ahol a szoba olyan picike volt, hogy a kis ágy mellett egy szék sem fért el. Na ezeket a mostani állomáshelyi abszolúte űbereli. :) és ne felejtsük el, olcsó :) szerencsés körülmények között egy hónapra beköltöztem egy két szobás lakásba, egy egészen hatalmas ház felső része az enyém, külön bejárattal. Be van rendezve, minden extra kényelem, köszönöm Istenem.

Gyönyörű a falu, itt él Németroszág egyik leggazdagabb embere is. Mivel a Lahnberge nevű hegy oldalán lakom szobámból a látvány frenetikus, előttem a hatalmas völgy, távolban egy vár a hegy ormán Amöneburg. Tesóm is ugyanennek a hegynek az oldalában lakik, csakhogy a másik oldalon. Nem lakok messze a várostól de elég rossz a buszközlekedés, s mivel bolt nincs a faluban buszmenetrendek szerint fogom programjaimat megválasztani. Feltehetőleg esténként nem fogok karatéra járni, s ha buliba hívnak csak úgy tudok menni ha valaki hazahoz. Még kipróbálom, milyen gyorsan jutok el gyalog a hegy másik felére, de hát azért az elég sok, főleg ha vásárolgatok valamit.

Nagyon nyugodt helyen élek és előttem a német Feszty-körkép, mint tavaly háló táborban Sátoraljaújhelyen ahogy mentem le a Hegyről. :)

vízágyas hétvégevárás

Vízágy: Tesómnak hatalmas vízágya van, és most én is ott alszom. Beletelik pár napba, amíg hozzászokik az ember háta, de a jót végül is könnyű megszokni. Vicces, hogy ha a meletted fekvő megmozdul, akkor te is megmozdulsz, de a legjobb a dologban az, hogy a vízágy fűthető. Sosem fázik benne a lábad, sosem kell rá idő, hogy bemelegedjen. Luxus télidőre. Mondjuk elég fura lehet benne szexelni, tán kis tengeri hatás sok hullámmal, idegen hanghatással :)

Hétvégevárás: Pénteken srácokkal bowlingozunk, majd belevetjük magunkat az éjszakába, az összes fiatal felköltözött a városba, sok lesz a szép és vidám emberke, s nagy a hangulat. Bulira fel. Nem vagyok bulifügő, nem csak ezért várom hétvégét, hanem azért mert.... és itt jön a jó hír.... van lakás ....heheheh... költözöm ... még nem voltunk megnézni, de láttatlanban megkaptam, Bauerbachban, Marburg külfalujában, nem egy szobát, hanem egyenesen egy lakást, külön bejárattal. Egy öreg néninél, tesóm egyik kolláganője beprotezsált az anyósánál, akinek a neve Szeder, magyar volt a néni férje, azt hiszem 56os. ez a jó hír a hétre, remélem nem kiabálom ki jó előre.

nächste Station

Ma jöttem haza Abigéltől, Hammból. Hideg volt, de úszni voltunk. Nem egy szép város, de egy kedves emberkém széppé tette. Autodromoztam, mint otthon a búcsúban, és sokat beszélgettem. Tanultam a lelki erőről, emberi tartásról, igazi szeretetről, és megszerettem az evagélikus német istentiszteletet. Nem utolsósorban fájdalmas viszonyba keveredtem az aquapark csúzdájának falával, s nevetve kékzöldülök tudva hogy én nemigen tanulok a hibáimból. :)

Csütörtökön hazaútról döntöttem, de péntekre maradás lett a dologból. Utolsó szép októberi napon felmentem Marburg legmagasabb pontjára a kilátóba, s az odaúton az erdőben leülök egy sziklára, erre szembejön velem egy magyarul beszélő pár. Beszarás. Hessen közepén, egy erdőben, amint épp búcsúzok a helytől, egyszerre csak magyart hallok... hehehe... vicces volt. Szinte jel. Aztán kiderült hogy vannak közös ismerősök, s egyszer csak eljutottam Gergőhöz, s elkaptam egy vacsi erejéig, este pedig pancsiztam Csabával, majd hármasban Bárczás csávóval kiegészülve beültünk az Óvárosban egy sörre... Mozgalmas nap után, másnap úgy ébredtem, hogy maradok. A korábban emlegetett B-tervet választom. Nem megyek haza ezen a héten, hanem maradok november végéig. Maradok a németkurzus végéig, de az államvizsgát otthon teszem le, olcsóbban a pozsonyi "Gőtében". Pénteken átmenetileg beköltöztem tesómhoz, max. péntekig maradok, aztán ha nem akad szoba, panzióba költözöm.

Még komolyabban fogom veni a némettanulást, s lehet eljárok ruédára (latin körtánc, salsa) vagy tai chi-ra vagy folytatom a karatét. Nyüzsög a város. Szeretem.

egy muris hétvége után

Hétvégén Abigél elnézett hozzám Hammból. Tök jó volt, sokat nevettünk. Salsát táncikáltunk péntek este, várost néztünk szombaton egész nap, (marburg a legszebb város, amit ismerek) majd vasárnap reggeli után Kedvenc Erdélyi Ismerősöm visszatért Hammba.Vicces, hogy mindketten borral vártuk a másikat, mégsem kezdtük fel egyiket sem. Sem a görögöt, sem a románt. hehehe... folyt. köv.

Hétfőn erőt vett rajtam a begubózási hajlamom, bezárva otthon múlatni az időt.

Úgy néz ki nincs szoba, még vissza se jeleznek akiknél voltam, ha péntekig nem változik semmi, akkor a C terv lép életbe: Addios Deutschland, Vivat Felbár!

Feladás nem feladás? Siker, balsiker? Cél, céltalanság? Még le kell ülepednie.
Szeretnék német nyelvvizsgát csinálni ... bárhol.

vicces tavaszi emlék

http://www.youtube.com/watch?v=NVSZzDwbpFk

rajta vagyok a youtubon... benne leszek a tévében ... trallala ... trallala

tervek

A TERV: Találok szobát december végéig: esély van rá, megpróbálkozom a C1 Mittelstufe vizsgával. Hosszabb időtartamú terv, legtöbb német így ragadna rám, jobban megismerném a környéket, jobban beilleszkednék, persze anyagilag megérezném, de még van miből. Tök jó lenne.

B TERV: Találok szobát november végéig: van rá esély, a kurzus végéig itt maradnék (nov.20.) és a vizsgát Pozsonyba tenném le a Gőteben. Maradna sok pénzem, jutna lóvém arra, hogy eleget tegyek egy rotterdami meghívásnak. Otthon jóval olcsóbb volna vizsgázni. Plusz másfél hónap. Ez is tök jó lenne.

C TERV: Nem találok szobát:: két hét múlva hazamegyek. Otthon is van egy államvizsga felkészítő. Pozsonyban, ami itt rámtapad(t), az az enyém. Sok élménnyel, impulzussal gazdagodtam, barátokra leltem. Azon célomat, hogy depressziómat oldjam, kiszakadjak otthonról, szellőztessem a fejem, gondolkodjak életemen teljesítettem. Ha  most hazamegyek, akkor a német kirándulásomat nevetségesen olcsón úszom meg, buliztam egy nagyot, világot láttam, de már kezdenek hiányozni az otthoniak. Ez is jól hangzik.

Érzem Isten szeretetét.

amikor már túl jól éreznéd magad.... gyűlnek a fellegek

Népeim

Pár hete még csak viccelődtem a hidakkal, hogy ha nem lesz hova mennem keresek egyet. Ma már nem viccelek. Tizenkét  nap múlva költözöm ki innen, ahol most vagyok, és nincs igazán hova mennem.
Eddigi lakáskeresési akcióim rendre kudarcba fulladtak, a leges legrosszabbkor keresek szobát, tanévkezdet előtt egy túlzsúfolt egyetemi városban. A panzió, amit jolly jokerként tartogattam, borzalmas és méregdrága. A szobában még asztal és szék sincs, mert nem fér el.a picike ágytól,. máshol a vécé is nagyobb. Havi 400 euróért a város szélén, kint a pi...ban ?!
Ha nem lesz hova mennem, akkor kénytelen vagyok idő előtt hazamenni s a pozsonyi GŐTÉBEN leállamvizsgázni.

a mai nap hívogatni fogok minden marburgi lakáshirdetőt.

hatalmas nagy örömömre és frusztráció-orvoslatként: pénteken jön hozzám hétvégére Anyjuk. alias Abigél, és felejtsük az élet búját-bánatát.

hétvégi hol nem volt

hol volt, hol nem volt...

hát úgy néz ki hétvégére kicsit felpörögnek az események Marburgban. Hét közben mindenki dolgozik, hogy aztán a hétvégébe mindent be tudjon sűríteni. Rám a munka része nem érvényes, a felpörgés viszont igen.

Pénteken jól elfáradtam a karatén, nagyon jól esett. Szombaton a szobám eredeti tulaja egy napra beköltözött, felhozva cuccait a városban, igy hát szombatra beköltöztem tesómhoz, aki egy szülinapi partira ment Kaiserslauternba. vasárnap estére a szobám tele lett cuccal, két hetire esedékes kiköltözéseimig gazdagodtam egy ággyal és jópár jópofa növénnyel, akik jó hallgatóság.

Hétvége előtt a Szibériai Lánnyal (fiatalka, helyeske Helena osztálytársnőmmel) beszéltünk, hogy csináljunk valamit a hétvégén, vagyis női praktikaként elkezdett panaszkodni, hogy nincs mit csinálnia a hétvégén szomorú szemeket meregetett, jót mosolyogtam rajta, s mivel nem volt ellenemre, megbeszéltük, hogy programot csinálunk a hétvégén. Rossz idő lévén én ki sem akartam menni, begubózva, németezve tanulgattam, jól elvoltam, erre ő hívott, az oroszok nem kecmecelnek. Jól szórakoztunk, várat néztünk, várost jártuk, röhögve törtük a németet, görögkajáltunk. Helenát este Csaba váltotta, akivel megdumáltuk hogy tincitáncizunk, s kiengedjük a fáradt gőzt a szombati éjszakában. Amikor a felső városba készültünk véletlenül találkoztunk pár ismerősével, Ágival a váci-kolozsvári némettanárnővel, Mariannával nővérem szlovák barátnőjével, akivel nem ismertük fel egymást, pedig már találkoztunk, meg Stellával az albán bulimán nagy dumással. Egy kocsmában kötöttünk ki és záróráig folyt a háromnyelvű beszélgetés. Vicces volt egyszerre magyarul, németül és szlovákul társalogni, de nagyon jó volt, bulis, kedves emberek. Miután Stella is kikosarazott minket ketten diszkóztunk Csabával vagy háromig egy középkori boltíves pincében. Buli volt., s jól esett.

Vasárnap Mariannáékkal egy fesztiválra mentünk, Németország egyesítésével kapcsolatban valami nemzetközi napot tartottak, Marburg összes nációja sütött-főzött, meg folklórműsort adott, az oroszok meg az irániak táncolása még elment, a kaja meg felemás volt, finom s kevésbé finom is akadt, a török töltött padlizsán és a fülöp-szigeti tavaszi tekercs vitte a pálmát. Az ad hoc jellegű fesztivált egy jó túrával toldottuk meg és ismét vagy fél 10re sikerült csak visszatérni, immár az idegen holmiktól hemzsegő régi lakásba.

Volt egy jó hétvégém, ahol sokat beszéltem németül, ismételten szembesültem szlovák hiányosságaimmal és albánokról tudtam meg egy csomó dolgot, kibuliztam magam, s úgy feküdtem be tegnap az ágyamba, hogy legszívesebben inkább megállítottam volna az időt. Köszönöm istenem, hogy szeretsz engem.